2018. május 25-én Magyarországon is életbe lép az új európai egységes adatvédelmi szabályozás, a GDPR, amely alapvetően módosítja a munkahelyen lévő kamerák használati feltételeit. A legfontosabb kérdés, amely a munkáltatókban felmerülhet, hogy hogyan lehet az előírásokat betartva a munkahelyen megfigyelni a munkavállalókat? Mivel a munkáltatók szeretik alkalmazottaikat ellenőrizni, így felmerül a kérdés, hogy ezt megtehetik-e még legálisan. A beléptető rendszerek például rögzítik a munkavállalók érkezésének és távozásának időpontjait, azonban ezeket az adatokat a munkáltató nem veheti figyelembe az alkalmazottai teljesítményének mérlegelésekor. Ha a vállalkozás a jövőben nem tartja be a kamerahasználatra vonatkozó új adatkezelési szabályokat, akkor akár nagyobb összegű GDPR-bírság kiszabására is számíthat.

GDPR-bírság 2018: mégis bárkit megbüntethetnek?

A munkahelyi kamerahasználat eddig is az érintettek, vagyis a munkáltatók tájékoztatása mellett, számos adatkezelési előírás betartása mellett volt engedélyezett. A GDPR alapján a jövőben is lehet majd kamerákat használni a munkahelyeken, de kizárólag személy- és vagyonvédelmi okból, melynek pontos szabályait a 2005. évi CXXXIII. törvény a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól írja le. Abban az esetben, ha a munkáltató mégis szeretné kamera által megfigyelni dolgozóit, akkor a GDPR rendeletben említett jogos érdek alapján hivatkozhat a kamerás megfigyelés jogosságára. Az előbb hivatkozott törvény határozza meg a kamerás felvétel tárolásának időkorlátait és szabályait. Az viszont újdonság az európai GDPR rendeletben, hogy a jövőben nem elegendő egy általános kamerás megfigyelés tájékoztatót és nyilatkozatot aláíratni a munkavállalókkal, de részletesen kell őket tájékoztatni minden egyes kameráról, pontosan leírva a kamerák paramétereit, látószögét, illetve használatuk célját.

Ha egy üzlet vagy egy vállalkozás jelenleg is használ kamerarendszert, akkor az eddigi törvényi előírások alapján is rendelkeznie kell egy kamerás adatkezelési szabályzattal, mely leírja, hogy az adott kamerák használatának mi a célja, milyen módon készítenek felvételeket, és látószögük milyen területet érintenek. Ezen kívül azt is pontosan meg kell határozni, hogy a kamerás felvételeket pontosan mennyi ideig tárolja a vállalkozás, illetve ki jogosult a felvételek megtekintésére. Ezt a kamerás adatkezelési szabályzatot eddig a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz kellett eljuttatni, a kamerát használó intézmény vagy cég pedig kapott egy NAIH-számot, mely az ő adatkezelését legálissá tette.

A nemzeti adatvédelmi hatóság eddig is megvizsgálhatta a kamerával felszerelt helyiségeket, és ha egy adott helyen túl sok kamerát talált, akkor a területet "aránytalanul túlfigyeltnek" minősíthette, és az ott lévő kamerákból néhányat leszereltethetett. Ez a lehetőség a jövőben sem fog változni. A kamerák felvételei alapesetben 3 napig őrizhetőek meg, speciális esetekben pedig 30 vagy 60 napig. Az előírások alapján minden kamerával felszerelt épületbe belépőnek (munkavállalónak és ügyfélnek egyaránt) lehetősége van megismerni az üzemeltető által megszerkesztett kamera szabályzatot. A kamera szabályzat mellett szükség van a GDPR szerint szerkesztett kamerás megfigyelésről szóló adatkezelési tájékoztató meglétére is.

Abban az esetben, ha valaki már rendelkezik kamerás adatkezelési tájékoztatóval illetve kamera szabályzattal, melyet a NAIH is elfogadott korábban, akkor 2018-ban az új GDPR kapcsán néhány uniós rendelkezéssel ki kell azt egészítenie. Újdonságként a GDPR előírja, hogy írásban rögzíteni kell azt, hogy a vállalkozás vagy az intézmény a biztonsági kamerás felvételt pontosan milyen jogalapon készíti. Ez a jogalap az európai szabályok szerint lehet a jogos érdek, melyet a GDPR rendeletben a 6. cikk (1) bekezdés f) pontjában lehet elolvasni.

A biztonsági kamerás megfigyelésről szóló szabályzatban 2018-tól rögzíteni kell azoknak a személyeknek az adatait, akik meghatározott módon betekintést kaphatnak a kamerás felvételekbe. Érdemes a GDPR új előírására a jövőben nagyon figyelni. Ez már újdonságot jelent azok számára is, akik már rendelkeznek kamerás megfigyelésről készített szabályzattal. Minden kamerát külön meg kell említeni a szabályzatban, leírva a pontos helyüket, használatuk célját, illetve pontos látószögüket. Ezt praktikusan egy üzletről vagy irodáról készített alaprajzon bejelölve lehet a legkönnyebben ábrázolni, és ezáltal egyértelműen bejelölhető a kamerák helye mellett a látószögük iránya is. Ez a helyiségben lévő kamerákat ábrázoló alaprajz pedig lehet a kamerás adatkezelési szabályzat melléklete.

Fontos tudni, hogy nem szükséges a helyiségben tartózkodó emberek hozzájárulását kérni a kamerafelvételek készítéséhez, hiszen a GDPR is elismeri a jogos érdeket, mint jogalapot, mely lehet vagyonvédelem, munkavédelem vagy éppen veszélyes anyagok védelme. Annak a helyiségnek a bejáratánál, ahol a kamerás megfigyelés történik, jól látható módon jelezni kell a belépő személyek számára, hogy kamerás megfigyelés történik. Erre egy, a bejárati ajtón elhelyezett piktogram vagy matrica a leginkább kézenfekvő megoldás. Azt is tudni kell, hogy a használt kamera látószöge nem irányulhat csupán egyetlen munkavállalóra, vagyis csak egy nagyobb teret lehet vele megfigyelni, és tilos a magántulajdonú helyiségből kifelé, a közterületről felvételeket készíteni. Kamerás megfigyelés a jövőben is tilos olyan helyiségekben (öltözőben, illemhelyiségben, zuhanyzóban), amely sérti a munkavállalók emberi méltóságát.

Mivel szigorodtak a magyarországi adatvédelmi előírások a GDPR életbe lépésével, ezért a jövőben ajánlott írásban rögzíteni a munkahelyi kamerás megfigyelés elveit, a tájékoztatót pedig meg kell ismertetni az érintettekkel, vagyis a munkavállalókkal is. 

Cégünk felülvizsgálja kamerás rendszerének meglévő szabályzatát, és aktualizálja a GDPR rendelettel összhangban.