A 2018. május 25-től bevezetett szigorúbb adatvédelmi szabályok révén az állampolgároknak fokozottabb felügyeletük lesz saját adataik fölött, a vállalkozások pedig egységes versenyfeltételekben részesülnek. Egyetlen szabályrendszer az Unióban tevékenykedő valamennyi vállalat számára, székhelytől függetlenül.

Az adatvédelmi jogszabályok betartása, adatkezelési tájékoztató készítése kötelező mindenhol, ahol személyes adatokat kezelnek. Ezért a cégek jól felfogott érdeke is indokolja, hogy tisztában legyen a törvényes működés feltételeiről.

A munkavállalóra vonatkozó minden olyan információ, adat személyes adatnak minősül, amely következtetést tartalmaz, vagy amelyből következtetés vonható le a munkavállaló személyére, munkavégzésére. Már az adatvédelmi biztosok következetes gyakorlata alapján ilyennek minősült a munkaidő kezdete, vége, illetőleg a nap közbeni szünetek időpontja, amelyet a vállalkozások beléptető rendszer használatával alkalmaznak.

Attól, hogy a fentiek személyes adatnak minősülnek, még nem jogellenes a kezelésük. A munkahelyi adatkezelések esetén az adatkezelés jogalapja legtöbbször a törvényen (a Munka Törvénykönyvén) alapul, ez igaz a munkaidő nyilvántartására is. A munkaidő nyilvántartást illetően a Munka Törvénykönyve azt írja elő, hogy a munkáltató "kötelessége nyilvántartani a rendes és rendkívüli munkaidő, a készenlét és a szabadság tartamát". Ennek megfelelően a munkaidőre vonatkozó adatokat a munkáltató jogszerűen vezeti, saját törvényi kötelezettségének teljesítése érdekében, a törvény alapján.

Nagyon sokan még mindig nincsenek tisztában azzal a követelménnyel, hogy ha kilép egy munkavállaló, meg kellene a legtöbb személyes adatát semmisíteni, hiszen az adatkezelés célja és törvényi kötelezettsége sok esetben megszűnik a munkaviszony megszűnésével. A másik, ennél sokkal gyakorlatiasabb ok: nehézséget okoz és költséges a kilépett munkavállaló minden otthagyott iratát ellenőrizni.