TEENDŐK, HA KAMERA VAN A CÉG SZÉKHELYÉN/TELEPHELYÉN
Csak akkor lehet egy cég székhelyén vagy telephelyén, illetve az általa használt helyiségekben vagy ingatlanon kép, hang, illetve kép-és hangrögzítést lehetővé tevő elektronikus eszközt felszerelni, ha azt
- emberi élet, testi épség, személyi szabadság védelme (tényleges veszély kell, az eshetőlegesség nem elég),
- veszélyes anyagok őrzése,
- üzleti, fizetési, bank- és értékpapírtitok védelme valamint
- vagyonvédelem indokolja.
A megfigyelőrendszer
- nem figyelhet közterületet,
- nem figyelhet kizárólag egy munkavállalót és az ő tevékenységét,
- nem lehet célja a munkavállalók munkahelyi viselkedésének a befolyásolása,
- nem szerelhető fel öltözőkben, zuhanyzókban, az illemhelyiségekben, orvosi szobában és az ehhez tartozó váróban és olyan helyiségben sem, amelyben a dolgozók a munkaközi szünetüket töltik (illetve csak akkor, ha annak látószöge csakis a védendő vagyontárgyra irányul, például kávéautomatára, vagy csak akkor készíthet felvételt, amikor jogszerűen senki sem tartózkodhat a helyiségben, például munkaidőn kívül),
- alkalmazhatóságának abszolút korlátja az emberi méltóság tiszteletben tartása, valamint
- tilos rejtett kamerát használni.
Az elektronikus eszköz által rögzített felvételen az érintett magatartása személyes adatnak tekintendő. A megfigyelőrendszer bevezetése előtt érdekmérlegelési tesztet kell készíteni, ennek eredményéről tájékoztatni kell az érintetteket.
Elektronikus megfigyelőrendszer alkalmazása során az adatkezelés jogalapja a munkáltató jogos érdeke (a munkavállalók tekintetében) és az érintett hozzájárulása (látogatók, ügyfelek tekintetében), a megfigyelt területen pedig minden egyes kameránál jól látható helyen figyelemfelhívó tájékoztatást (jelzést) kell elhelyezni. Ezt a tájékoztatást minden egyes, a megfigyelt területen elhelyezett kamera esetében meg kell adni. Amennyiben a cég álkamerát helyez ki, a tájékoztatásnak ki kell terjednie arra a tényre, hogy a kamera nem készít felvételt.
A régi és új munkavállalókat írásban, utólag is igazolható módon kell tájékoztatni a megfigyelőrendszerről. A tájékoztató kötelező tartalma:
- az adatkezelés (felvételkészítés) jogalapja (GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pontja),
- az egyes kamerák elhelyezése és célja, az általuk megfigyelt terület és/vagy tárgy, valamint az, hogy a kamera közvetlenül vagy rögzítetten figyel-e,
- az üzemeltető (jogi vagy természetes) személy megnevezése, valamint az adatkezelő és az adatfeldolgozó személye,
- a felvétel tárolásának helye és időtartama, valamint a felvételek tárolásával kapcsolatos adatbiztonsági intézkedések,
- ki mikor és hogyan nézheti meg a felvételeket, hogyan használhatja fel azokat, illetve kinek, mikor, hogyan és milyen célból továbbíthatók a felvételek,
- melyek a munkavállalók jogai és hogyan tudják azokat gyakorolni, valamint hol tehetnek panaszt, illetve
- a munkavállalók információs önrendelkezési joguk megsértése esetén milyen jogérvényesítési eszközöket vehetnek igénybe.
Az ügyfelek, látogatók tájékoztatása céljábóljól látható helyen és módon tájékoztatót kell kihelyezni és figyelmeztetni kell őket, hogy belépésükkel hozzájárulnak ahhoz, hogy a felvételeken szerepeljenek.
A cégnek külön szabályzatban részletesen kell szabályozni, hogy a felvételekhez ki férhet hozzá, ki milyen jogosítványokkal rendelkezik, a felvételek végletes törléséről ki győződik meg, azt ki felügyeli és azt is meg kell határozni, hogy milyen esetben nézhetőek vissza a felvételek akár a munkáltató, akár a munkavállaló részéről, erre kiadhat engedélyt, illetve az ehhez szükséges formanyomtatványt a szabályzathoz mellékelni kell.
A cég a rögzített felvételeket alapszabályként három munkanapig tárolhatja, kivéve, ha jogszabály többet engedélyez (ekkor harminc, illetve hatvan napig lehet tárolni). A cég az érdekmérlegelési teszt eredményeképpen juthat arra a következtetésre, hogy a felvételeket tovább tárolják, mint három nap, azonban a felügyeleti hatóság felé ezt a döntését megfelelő érvekkel alá kell tudni támasztania.
A felvétel felhasználásának számít, ha azt bírósági vagy más hatósági eljárásban bizonyítékként kívánják felhasználni.
Aki panaszt kíván tenni, az három munkanapon belül kérheti, hogy a felvételt ne semmisítsék meg, illetve ne töröljék le, valamint kérheti a felvétel zárolását. Zárolás esetén amennyiben bíróság vagy hatóság 30 napon belül nem kéri a felvételt, akkor a cégnek a felvételt meg kell semmisíteni. Amennyiben a felvétel másolatának kiadása az azon szereplő más érintettek személyes adatait tartalmazza, akkor másolat nem adható ki.
A felvétel megnézésére jogosult személyek körét is meg kell határozni.
A személyes adatok kezelése tekintetében a főbb irányadó jogszabályok a természetes személyeknek a személyes adatok kezeléséről szóló az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (GDPR), az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.), a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény, illetve a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.).
A felügyeleti hatóság témában kiadott tájékoztatója +A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság tájékoztatója a munkahelyi adatkezelések alapvető követelményeiről" (2016. 11. 15), illetve ajánlása "A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság ajánlása a munkahelyen alkalmazott elektronikus megfigyelőrendszer alapvető követelményeiről".
