A  munkavállalót a munkahelyén, a munkaviszonyban is megilleti a személyes adatok védelméhez való jog. A munkaviszonyban csak olyan adatkezelés támogatható, amely a munkavállaló személyiségi jogait nem sérti, amely a munkavállaló jogait aránytalanul nem korlátozza. Vajon a helymeghatározó eszközökkel végzett megfigyelés jogszerű-e?

Egy személynek meghatározott időpontban megállapítható tartózkodási helye személyes adatnak tekintendő még akkor is, ha az adat a munkaidő alatt keletkezik.

Az adatvédelmi törvény szerint a személyes adatok kezelésének alapvetően két jogalapja lehet: ha ahhoz az érintett személy hozzájárul, vagy ha azt törvény elrendeli.

Ugyan a Munka Törvénykönyve 103. § (1) bekezdésének a) pontja meghatározza, hogy a munkavállaló köteles az előírt helyen és időben, munkára képes állapotban megjelenni és a munkaidejét munkában tölteni, illetőleg ez alatt munkavégzés céljából a munkáltató rendelkezésére állni, ez mégsem tekinthető az adatkezelésre adott törvényi felhatalmazásnak. Így kizárólag az érintett hozzájárulásának alapulhat az adatkezelés.

A hozzájárulás megadható ráutaló magatartással, szóban és írásban is, azonban a részletes tájékoztatás átadásának és a hozzájáruló nyilatkozat megtételének bizonyítására az írásbeli forma javasolt.

Az érintett munkavállalót - egyértelműen és részletesen - tájékoztatni kell az adatai kezelésével kapcsolatos minden tényről, így különösen az adatkezelés céljáról és jogalapjáról, az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult személyéről, az adatkezelés időtartamáról, illetve arról, hogy kik ismerhetik meg az adatokat. A tájékoztatásnak ki kell terjednie az érintett adatkezeléssel kapcsolatos jogaira és jogorvoslati lehetőségeire is. E tájékoztatás praktikusan a hozzájáruló nyilatkozat része.

A megfelelő tájékoztatáson alapuló hozzájárulás mellett további feltétel, az ún. célhoz kötöttség elvének való megfelelés.

Ha más, a cél elérésére alkalmas, és a munkáltatót aránytalanul meg nem terhelő módszer jelenleg nem áll rendelkezésre, az adatkezelés jogszerű lehet.

Azonban a GPS műholdas, vagy épp a GSM cellainformációs adatok segítségével működő nyomkövető rendszer jogszerűen csak a munkaidő alatt továbbíthat adatokat a munkavállalóról a munkáltató részére. Munkaidőn kívüli időszakban ilyen jellegű személyes adatot a munkáltató nem kezelhet, mert nincs meg hozzá sem a törvényi jogalapja, sem a megfelelő adatkezelési cél. Ellenkező esetben jogellenes adatkezelést valósítana meg a munkáltató.

Járműbe szerelt GPS esetén például amennyiben a kollégák munkaideje kötött, abban az esetben a GPS rendszert úgy kell beállítani, hogy csak munkaidőben végezhessen adatrögzítést. Kötetlen munkaidő esetében - különösen ha a jármű használata privát célra is megengedett - biztosítani kell a munkavállaló részére, hogy a GPS eszközt kikapcsolja, amikor épp nem munkaköri kötelességét teljesíti.